erdekessegek

Lakásvilágítási áramkörök

alaprajz villamos

Világítási és dugaszoló áramkörök szerelésének kiindulópontja a kiselosztó.

A kiselosztóba szerelhető moduláris eszközök:

  • túlfeszültségvédő,
  • áram-védőkapcsoló,
  • csengő,
  • impulzus-relé,
  • időrelé és a kismegszakítók.

Betáplálásukat fésűsínekkel oldjuk meg.

Az áramkörök kialakítását befolyásolja a lakás közműellátása.

A lakásvilágítási fogyasztóhelyek részére külön világításiáramkör vagy dugaszolóaljzatokkal közös úgynevezett vegyes áramkör is készíthető. A dugalj áramkörökre max. 4 dugaljat számoljunk. A nagyobb helyhez kötött fogyasztók (pl. elektromos tűzhely, klíma) külön áramkört készítünk. A dugaszoló aljzat lehet egyedi vagy csoportos. A fürdőszobában és konyhában min. 2-2 dugaszolóaljzatot kell elhelyezni. A kapcsolókat és dugós csatlakozókat védeni kell a várható környezeti igénybevételektől. A készülékek és szerelvények IP (Ingress Protection) jelölés a tokozás (készülékház) környezeti behatások elleni védettségét jelzi: az első arab szám a szilárd tárgyak elleni védelem jelölése. A második arab szám a víz elleni védelem jelölése. Például: IP21közepes méretű szilárd tárgyak ellen védett (>12 mm), ujjal nem érinthető, illetve függőlegesen cseppenő víz ellen védett. A szerelvényezés egy önálló munkafázis az épület villanyszerelés munkafolyamatában. A kapcsolókat és dugaszolóaljzatokat az épületben kétféle módon lehet elhelyezni:- rászerelik a falra, ez a falon kívüli szerelvény, süllyesztve építik be, ez a süllyesztett kapcsoló illetve dugaszolóaljzat. A szerelvények helyét egy adott helyiségben a rendeltetés határozza meg. Lakó- és hasonló jellegű helységekben, ha akadálya nincs, akkor a dugaszolóaljzatok padlószint feletti szokásos magassága 40 cm. A függőleges nyomvonalat legalább 10 cm-re kell vezetni a sarkoktól, nyílászáróktól. Lámpatestek a mennyezeten nemcsak középen, hanem bárhol elhelyezhetők. A süllyesztett kivitelű dobozkapcsolót, csatlakozó aljzatot szabványos kivitelű szerelődobozban szabad szerelni. A lámpatestet úgy kell felszerelni, hogy a vezeték csatlakozási helyei ne legyenek húzásra igénybe véve, a hozzávezető huzalok mozgatásakor vagy a lámpák kicserélésekor ne sérüljenek. Világítási kapcsolók fajtái: egysarkú, kétsarkú, háromsarkú, világítási nyomógomb, csillár-, váltó-, keresztváltó-, duplaváltó kapcsoló. Kapcsolások: Csillárkapcsolás, egypólusú kapcsolás, váltó (alternatív) kapcsolás, keresztváltó kapcsolás, szállodai (redőny) kapcsolás. Villamos fényforrások: Izzólámpa (halogénizzók, jódtöltésű izzólámpák), LED-lámpák, fénycsövek. A fénycsövek - amint arra nevük is utal cső alakú, kisnyomású higanygőzzel működőfényforrások. A hagyományos fénycső két végén fejelt, ahol wolfram elektródokat helyezik el. A fénycsőbe a higanyon kívül nemesgázt (argon, krypton) töltenek. A kisülés UV-rezonanciavonalat gerjeszt, amelyet a cső belső falára felvitt fénypor alakít át látható fénnyé. A hagyományos gyújtó nem más, mint egy kis glimmlámpa, amelynek egyik elektródája bimetallból készült. Az áramkörön áthaladó áram hatására beindul a glimmkisülés, a glimmáram felmelegíti a gyújtó elektródáit, amelyek hő hatására összezáródnak. Ennek következtében áram folyik át a fénycső-elektródokon és az előtéten. Ez az áram felizzítja a fénycső-elektródokat, aminek következtében megindul az elektronemisszió. Mivel közben a bimetall kihűlt, megszakad a gyújtó áramköre. Ez az áramerősség-változás az előtéten akkora feszültséget indukál, amely már elegendő a fénycső begyújtásához. A bekapcsoláskor villogó fénycső jelensége tulajdonképpen ennek a folyamatnak tudható be. A kisülés megindulása után korlátozni kell a fénycső áramát. Az áramkorlátozás legelterjedtebb módja a fojtótekercs rendszerű előtétek. Ezek az előtétek olyan vasmagos tekercsek, amelyek impedanciáját úgy állítják be, hogy a megfelelő lámpával összekapcsolva a lámpán a névleges áram folyjon keresztül. Ezt a névleges áramértéket minden előtéten feltüntetik. Megtalálható az előtéteken azoknak a lámpáknak a típus szerinti felsorolása is, amelyek az adott előtéttel működtethetők. Az előtétek másik fontos műszaki adata az előtét által felvett teljesítmény, ami veszteségként jelentkezik. A teljesítménytényező javítására központi fázisjavítást vagy a lámpaáramkörrel párhuzamosan kapcsolt egyedi fázisjavító kondenzátort szoktak alkalmazni. Minden fénycsőhöz csak a hozzá tervezett fojtótekercs használható, mert az előtéteket a fénycsőüzemi tulajdonságainak megfelelően méretezik, és azoknak meg kell felelniük a fénycsőgyártók minimális követelményeinek.. Az elektronikus előtét más elven működik: a fénycsövet 20-30 kHz-es áramgenerátoros üzemmódban működteti, vagyis a fénycső névleges áramának megfelelő értékre szabályozza be az áramot. A korszerűbb előtétek előfűtés nélkül, azonnal gyújtanak. Nincs szükség a fojtóra, gyújtóra és a kondenzátorra. Az elektronikus áramkörök saját vesztesége lényegesen kisebb az induktív előtétekénél, ezért az ilyen elemekkel ellátott lámpatestek a villamos energiát jobb hatásfokkal alakítják át fénnyé. A lámpák fényének folyamatos szabályozása (fénycsökkentés, dimmelés) kizárólag elektronikus előtétekkel oldható meg. Az elektronikus előtétek lényeges adatai a teljesítményen kívül a környezeti hőmérséklet megengedett határai (általában -20 és 50 0 C) valamint a készülék külső felületének legnagyobb megengedett hőmérséklete. A LED fénycsőben beépített tápegység van, az armatúrában csak a foglalatra van szükség. Nem körsugárzó, viszont a legtakarékosabb energiafelhasználású. Megvilágítás követelményei: A fény elektromágneses sugárzás, amelyet a szem képes érzékelni. A látható fény különböző színű (vörös, sárga, zöld, kék) és hullámhosszúságú hullámok keveréke. Fényerősség: a fényerősség valamely fényforrás által adott irányt tartalmazó elemi térszögbe kisugárzott fényáramnak és az elemi térszögnek a hányadosa. Minél nagyobb a fényáram és minél kisebb a térszög annál nagyobb értékű a fényerősség. Jele: I (nagy i), mértékegysége: cd (kandela). Megvilágítás: valamely felületelemre eső fényáramnak és a felületelemnek a hányadosa a megvilágítás. Jele: E, mértékegysége: Lx (lux). Világítás hatásfoka: a megvilágítandó felületre eső fényáram és a fényforrás által kibocsátott összes fényáram hányadosa. A mesterséges megvilágítás akkor jó, ha megközelíti a nappali világítást. Megfelelő az árnyékhatás, káprázatmentes. Megfelelő színhatás: a mesterséges világításnál a tárgyak színe más lesz, mint napfénynél. A világítás tervezésénél arra kell törekedni, hogy ez az eltérés minél kisebb legyen.